archív

 

FORMAI ESZKÖZÖKKEL ÉS A SZÍNEK KÖLCSÖNHATÁSAIVAL VALÓ FOGLALATOSKODÁS

 

A gyakorlat nem valamiféle, egy az egyben megidézett Bauhaus feladat, ugyanakkor nem is csupán az egykori oktatási alapelvek inspiratív felhasználása. A feladat(sor) valójában, PAUL KLEE interdiszciplináris didaktikai megközelítésének egyfajta kivonata, s annak JOSEF ALBERS szín-kutatásaival megvalósuló szintézise.

A gyakorlati - konkrétabban festési - feladatok alapját a látható formákból elindítható, absztraháló-generáló, ritmizáló folyamatok adják. A természettel – melynek mi magunk is részei vagyunk - folytatott párbeszéd, KLEE szerint, nem kevesebb, mint „conditio sine qua non” azaz, elengedhetetlen (elő)feltétel.

Ugyanakkor „A régi mesterek iskolájának vége. A művész nem az önmagában vett természetet adja vissza, hanem a természeti törvényt.” írja KLEE a Pedagógiai vázlatkönyvben, azaz: „A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem inkább láthatóvá tesz.” Természetesen, fenti felté­telrendszer, átfogóbb értelemben a diákok, társaikkal, tágabb környezetükkel, illetve a tanárral való együttműködésére, kommunikatív aspektusaikra is vonatkozik.

1928/29-ben a KLEE-féle szabad formálás elméleti oktatásának – ahogy jelen feladatnak is - kézzelfogható témája a kocka lett. „Kívülről és belülről, a legkisebb részműveletekben, a részfoga­lomtól az egész felé haladva tapogattuk le, vizsgáltuk meg minden egyes részterületét; behatoltunk a térbe, a felállított a felállított térkereszt középpontjából újra ki a külső síkokig, végül kívülről vet­tük szemügyre az immár meghitt ismerős térképződményt; de mi minden játszódott itt le közben: beosztottuk kisebb kamrákra, kívülről-belülről leírtuk sajátos jellegüket, megfigyeltük a felületek feszültségei és a térbeli csomópontok közötti viszonyt, válaszfalakat emeltünk mindenfelől, átlós lépcsőket építettünk és másztunk meg, megvizsgáltuk, hogy különböző helyzetű kockák hogyan hatnak egymásra a fő kockán belül – mindezt pedig a festő eszközeivel tettük, ponttal, vonallal és síkkal, fény árnyékkal és színnel (mértékkel, súllyal és minőséggel tehát … )” emlékszik vissza HELENE SCHMIDT-NONNE egykori tanítvány.

A többszörözések, különféle térábrázolási megközelítések, nézőpontváltások, egyensúlyi és kompozíciós megfontolások, a mérték-súly-minőség triász, a szín-forma összefüggések, ritmusok eszköztárával fogjuk – merev szabályok nélkül - elérni érzéki hatásainkat a műveken, elszakadva lehetőleg az olyan kötöttségektől, mint a tények, szokások, vagy a különféle divatok.

Fentiek életrehívásához JOSEF ALBERS szín-kölcsönhatásait vesszük alapul, különös tekintettel például az utóképekre, illetve szimultán kontrasztra, a színek szubsztrakciójára, az additív és szubtraktív színkeverésre, az átlátszóság illúziójára, a tér-, valamint BEZOLD-hatásra, vagy a WEBER-FECHNER törvényre.

Készítették a Képalkotás BA szak I. éves hallgatói Appelshoffer Péter irányításával:
Berényi Sándor, Csiga Klaudia Mirtill, Doboróczki Gábor, Farkas Fanni, Friebert Klaudia, Gillich Bet­tina, Huszti Zsóka.

 

A Bauhaus pedagógiai modell újraértelmezése a 100 éves évforduló alkalmából című, NTP-HHTDK-18-0038 azonositójú pályázat programja,
a hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatására meghirdetett pályázat keretében.

emmi logo   ntp logo feketefeher

rippl 2019 logo rgb

 

BAUHAUS UP! © 2019 Minden jog fenntartva!

nadas web design f up

Please publish modules in offcanvas position.